Ahogy közeledik a Tavaszi Fesztivál, bőségesen kapható cseresznye a piacon. Egyes netezők arról számoltak be, hogy hányingert, gyomorfájdalmat és hasmenést tapasztaltak nagy mennyiségű cseresznye elfogyasztása után. Mások azt állították, hogy a túl sok cseresznye fogyasztása vasmérgezéshez és cianidmérgezéshez vezethet. Biztonságos-e még cseresznye enni?
Nagy mennyiségű cseresznye egyszerre történő fogyasztása könnyen emésztési zavarokhoz vezethet.
Nemrégiben egy netező posztolta, hogy három tál cseresznye elfogyasztása után hasmenés és hányás jelentkezett nála. Wang Lingyu, a Zhejiang Kínai Orvostudományi Egyetem Harmadik Kapcsolódó Kórházának (Zhejiang Zhongshan Kórház) gasztroenterológiai főorvoshelyettese kijelentette, hogy a cseresznye rostban gazdag és nem könnyen emészthető. Különösen a gyenge lépű és gyomorú embereknél a túl sok cseresznye egyszerre történő fogyasztása könnyen gyomor-bélhuruthoz hasonló tüneteket, például hányást és hasmenést okozhat. Ha a cseresznye nem friss vagy penészes, akut gyomor-bélhurutot okozhat a fogyasztónál.
A cseresznye meleg természetű, ezért a nedves, melegre hajlamos embereknek nem szabad túl sokat enniük belőle, mivel ez a túlzott hőség tüneteit okozhatja, például szájszárazságot, torokszárazságot, szájnyálkahártya-fekélyeket és székrekedést.
A cseresznye mértékletes fogyasztása nem vezet vasmérgezéshez.
A vasmérgezést a túlzott vasbevitel okozza. Az adatok azt mutatják, hogy akut vasmérgezés akkor fordulhat elő, ha a bevitt vas mennyisége eléri vagy meghaladja a 20 milligrammot testtömeg-kilogrammonként. Egy 60 kilogrammos felnőtt esetében ez körülbelül 1200 milligramm vasat jelentene.
A cseresznye vastartalma azonban mindössze 0,36 milligramm 100 grammonként. Ahhoz, hogy elérje azt a mennyiséget, amely vasmérgezést okozhat, egy 60 kilogramm súlyú felnőttnek körülbelül 333 kilogramm cseresznyét kellene elfogyasztania, amit egy átlagos embernek egyszerre lehetetlen megenni.
Érdemes megjegyezni, hogy a kínai kel, amelyet gyakran fogyasztunk, vastartalma 0,8 milligramm 100 grammonként. Tehát, ha valaki aggódik a cseresznye fogyasztása okozta vasmérgezés miatt, nem kellene kerülnie a kínai kel fogyasztását is?
A cseresznye fogyasztása cianidmérgezéshez vezethet?
Az akut cianidmérgezés tünetei emberekben a hányás, hányinger, fejfájás, szédülés, bradycardia, görcsök, légzési elégtelenség és végül a halál. Például a kálium-cianid halálos dózisa 50 és 250 milligramm között mozog, ami összehasonlítható az arzén halálos dózisával.
A növényekben található cianidok általában cianidok formájában vannak jelen. Számos, a Rosaceae családba tartozó növény, például az őszibarack, a cseresznye, a sárgabarack és a szilva magja tartalmaz cianidokat, sőt, a cseresznyemag is tartalmaz cianidokat. Ezen gyümölcsök húsa azonban nem tartalmaz cianidokat.
Maguk a cianidok nem mérgezőek. A cianogén növényekben található β-glükozidáz csak akkor képes a cianidokat hidrolizálni, mérgező hidrogén-cianidot termelve, ha a növényi sejtszerkezet elpusztul.
A cseresznyemagok grammonkénti cianidtartalma hidrogén-cianiddá alakítva mindössze néhány tíz mikrogramm. Az emberek általában nem fogyasztanak szándékosan cseresznyemagokat, ezért nagyon ritka, hogy a cseresznyemagok mérgezzék az embereket.
Az emberben mérgezést okozó hidrogén-cianid adagja körülbelül 2 milligramm testsúlykilogrammonként. Az interneten keringő állítás, miszerint kis mennyiségű cseresznye fogyasztása mérgezéshez vezethet, valójában meglehetősen helytelen.
Nyugodtan fogyaszd a cseresznyét, de kerüld a magok evését.
Először is, maguk a cianidok nem mérgezőek, és a hidrogén-cianid okozhat akut mérgezést embereknél. A cseresznyében található cianidok mind a magban találhatók, amelyet az emberek általában nehezen tudnak felharapni vagy megrágni, így nem fogyasztják el.
Másodszor, a cianidok könnyen eltávolíthatók. Mivel a cianidok hővel szemben instabilak, az alapos melegítés a leghatékonyabb módszer az eltávolításukra. Tanulmányok kimutatták, hogy forralással a cianidok több mint 90%-a eltávolítható. Jelenleg a nemzetközi ajánlás az, hogy kerüljük ezen cianidot tartalmazó élelmiszerek nyers fogyasztását.
A fogyasztók számára a legegyszerűbb módszer, ha nem fogyasztják el a gyümölcsök magjait. Hacsak valaki szándékosan nem rágja meg a magokat, a gyümölcsfogyasztásból eredő cianidmérgezés lehetősége gyakorlatilag kizárt.
Közzététel ideje: 2025. január 20.